Külföldiek ingatlanszerzési joga a Szerb Köztársaságban
Teodora Vuksanović
Külföldi magánszemélyek és jogi személyek a Szerb Köztársaság területén lévő ingatlanok tulajdonjogát "inter vivos" (adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés stb.) és "mortis causa" (öröklés) jogügyletekkel szerezhetik meg.
A Szerb Köztársaságban tevékenységet végző külföldi magánszemélyek és jogi személyek viszonossági feltételek mellett tulajdonjogot szerezhetnek a Szerb Köztársaság területén lévő olyan ingatlanokra, amelyek e tevékenységük ellátásához szükségesek.
Az a külföldi magánszemély, aki nem végez tevékenységet a Szerb Köztársaságban, a viszonossági feltételek mellett a Szerb Köztársaság állampolgáraihoz hasonlóan lakás és lakóépület tulajdonjogát szerezheti meg.
Külföldi magánszemély a Szerb Köztársaság területén viszonossági feltételek mellett örökléssel szerezheti meg az ingatlan tulajdonjogát, akárcsak a Szerb Köztársaság állampolgára.
Az ingatlanszerzéshez szükséges viszonosság típusának kérdését a tulajdonosi viszonyok alapjairól szóló törvény nem szabályozza, így azon az állásponton alapul, hogy a külföldi országgal fennálló szerződéses viszonosság fennállása nem szükséges, de elegendő, ha az adott ország jogszabályai lehetővé teszik külföldi állampolgárok számára ingatlanszerzés lehetőségét olyan feltételekkel, amelyek nem lényegesen nehezebbek a törvényünkben előírt feltételeknél, valamint hogy a gyakorlatban hazánk állampolgárai ingatlant szerezhet az adott országban (tényleges viszonosság).
A szerződéses viszonosság akkor áll fenn, ha a Szerb Köztársaság kétoldalú megállapodást írt alá egy külföldi országgal, amely szabályozza a külföldiek ingatlanjogának megszerzését. A Szerb Köztársaság szerződéses viszonosságot létesített az ingatlanok tulajdonjogának kisszámú országgal folytatott inter vivos jogügyletek útján történő megszerzésére vonatkozóan, leggyakrabban kereskedelmi és hajózási megállapodások alapján, amelyeket az év első felében kötöttek. múlt század. Némelyikükben kifejezetten megállapodnak a viszonosságról, másoknál pedig a legnagyobb kedvezményes klauzula alkalmazása révén. A legnagyobb kedvezményes elbánás a nemzetközi kereskedelmi megállapodásban szerződő felek azon kötelezettsége, hogy a másik szerződő félnek, annak természetes és jogi személyeinek kölcsönös kapcsolataik, jogaik, kiváltságaik és könnyítéseik terén biztosítsanak, amennyiben azokat megadta vagy a jövőben biztosítani fogja bármely harmadik országnak, annak természetes vagy jogi személyeinek.
Ami a többi országot illeti, az Igazságügyi Minisztérium a külföld e kérdést szabályozó jogszabályai alapján, azaz jegyzékváltással számos országgal megállapította a kölcsönösség meglétét.
Ami a mezőgazdasági területeket illeti, a helyzet más. A mezőgazdasági földekről szóló törvény 1. cikkének korábbi (4) bekezdése, amely szerint külföldi nem lehet termőföld tulajdonosa, módosult és összhangba került egyrészt az Európai Közösségek és tagállamaik közötti stabilizációs és társulási megállapodással, másrészt a másrészt a Szerb Köztársaság. Így a termőföldről szóló törvény ezen módosításai szerint az Európai Unió tagállamának állampolgára akkor szerezhet magántulajdonban lévő termőföldet, ha állandó lakóhellyel rendelkezik abban a települési önkormányzati egységben, amelyben a termőföld értékesítése történik. legalább tíz éve végzett, ha legalább három éve jogszerű gazdálkodás tárgyát képező mezőgazdasági területet művel ellentételezéssel vagy anélkül, családi mezőgazdasági üzem tulajdonosaként bejegyzett mezőgazdasági üzem aktív státuszban van, megszakítás nélkül legalább három évig. tíz éve, és mezőgazdasági termelést végző gépekkel és berendezésekkel rendelkezik. A jogi munka tárgya akkor lehet magántulajdonban lévő termőföld, ha az nem építési területként megjelölt termőföld, nem tartozik védett természeti értékek közé, nem tartozik katonai létesítményhez és katonai komplexumhoz, illetve nem határos, és nem található. katonai létesítmények, katonai komplexumok, katonai létesítmények és katonai infrastrukturális létesítmények körüli védőövezetekben, nem tartozik a Földi Biztonsági Övezet területéhez és nem is határos azzal. Jogügylet tárgya nem lehet a Szerb Köztársaság határától legfeljebb 10 km-re lévő magántulajdonban lévő termőföld. Egy uniós állampolgár legfeljebb 2 hektár termőföldet szerezhet magántulajdonban, ha a fenti feltételek mindegyikének megfelel.
